Múlt szombaton egy szokásos vegabulival próbáltuk elűzni a telet,
szerintem jó munkát végeztünk. A vegaestéket régóta szervezünk, az alapvető
ötlet az volt, hogy főzzünk együtt. Eredetileg mindenki hozott egy alapanyagot,
és ott és akkor találtuk ki, mit főzünk. Azóta a kalandvágy egy kissé alább
hagyott, többnyire előre elkészített kaja érkezik (egytől egyig isteni falatok),
de előfordul, hogy egy kis csapat elfoglalja a tűzhelyet vagy a konyha egy
szegletét, és főz. A végeredmény mindig nagyon jó, sokat tanulunk egymástól, új
dolgokat ismerünk meg. Titkos álmom, hogy egyszer továbbfejlesszük ezt lakásétteremmé,
amiről eddig még csak olvastam, és nagyon szeretném kipróbálni vendégként, majd
vendéglátóként is.
Mi most a következő menüvel készültünk: drágám rántott gombát
készített csilis mogyoró szósszal, én pedig a múltkori posztban leírt tésztasalátából készítettem egy óriási adagot (sima paprikával és
paradicsommal), és sütemény is került az asztalra.
Íme, néhány kép, amint drágám evőpálcikával paníroz, na ezt
csináljátok utána, nekem nem menne…
És a végeredmény:
Nemrég olvastam Urban:Eve blogján egy új vega szakácskönyvről, Hugh Fearnley-Whittingstall – River Cottage meséi - River Cottage Veg Every Day című könyvéről. Régen is nagyon szerettem Hugh műsorait, és most megkerestem a youtube-on, és fent van néhány epizód. Mondhatom, továbbra sem csalódtam benne, itt van az első epizód vége, amiben a megszokott húsos parti helyett vega sütögetést rendeznek a barátoknak, hmmm, a nyál összefut a számban…
És a legfontosabb mondanivalója ennek a résznek, ami többször előjön, és
a szívemből szól: a vegetáriánus főzés arra inspirál, hogy jobbat, finomabbat
és egészségesebbet főzzek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése