Tavaszköszöntő ebéd

Múlt szombaton a gyönyörű időnek és a tavasznak örülve elképesztő főzésbe kezdtem. Készült leves, főétel salátával és desszert.

A levest a japán konyha ihlette:

Tofus kelkáposzta leves

- 1 lilahagyma csíkokra vágva

- fél kelkáposzta csíkokra vágva

- egy fehérrépa csíkokra vágva

- fél kisebb zellergumó csíkokra vágva

- füstölt vagy sima tofu (1 kocka vagy 3 szelet) szeletekre vágva

- zeller zöld csíkokra vágva

Volt otthon egy fél, kisebb kelkáposzta, egy kis új zeller, fehérrépa és némi füstölt tofu. Ha emlékeztek még a tofu levesre, hasonlóan készítettem ezt is. Lilahagymát felszeleteltem, és kevés olajon megfonnyasztottam. Közben mindent csíkokra vágtam. Megfigyeltétek már, hogy ha másként vágjátok fel a hozzávalót, olyan, mintha más étel lenne? Így is lehet változatosan főzni. A hagyma után beledobtam a fazékba a gyökeret és a zellergumót, pár percet kevergettem, majd a kelkáposzta és a zeller zöld követte őket, végül a tofu. Felöntöttem az egészet forró vízzel, sóztam, borsoztam. A végén egy kis szójaszósz is lottyant a levesbe.

A főétel három részből állt: Háromhagymás gersli rizottó, tepsiben sült krumpli hagymával és rozmaringgal majd zöldsaláta pomelóval.

Erről a rizottóról is írtam már, a Chili és vanília blogján találtam, és most kivételesen bor is került bele.

A hámozatlan krumplikat nagyobb darabokra vágtam, és egy szintén nagyobb darabokra vágott vörös és egy lila hagyma társaságában pici olajjal meglocsolva sütőben megsütöttem. Mindezt fedő nélkül, hadd piruljanak. Mielőtt bekerültek a sütőbe, szárított rozmaringot összetörtem egy mozsárban egész borssal, és megszórtam az egyveleget, majd jól megsóztam.

A saláta pedig egy fél, fodros saláta összetépkedett leveléből és egy fél kifilézett polemóból, só, bors, olíva olaj és balzsamecetes öntetből állt. A pomelót múlt héten hozta valaki a bulira. Őszintén szólva szerintem, nem nagy szám, én jobban odavagyok a grépfrútért.

A desszert pedig egy igen érdekes könyvből került elő: buggyantott körte A francia nők nem híznak-ból. Ez egy nagyon érdekes könyv, ajánlom mindenkinek, kedves olvasmány jó receptekkel.

Két körte volt itthon, nekünk pont elég lett. A buliról maradt egy kis száraz tokaji szamorodni (1 bögre), azt felforraltam egy fél bögre cukorral, majd öt percig lassú tűzön bugyogtattam. Ezután belekerült két evőkanál citromlé és a meghámozott, negyedekbe vágott körte. Még tíz percig főztem, utána kihűtöttem és vaníliafagyival tálaltam.

Nem is lehetett volna szebben üdvözölni a tavaszt!

Ebédeljünk hidegvérrel II.

A hidegvérrel való munkahelyi étkezés ezen héten is folytatódott. Bár most kevesebb időm volt, így kétszer is venni kényszerültem az ebédet, de jöttek új ötletek. 

Hétfő: kinyitott a pizzásfiú a közelben, iiiii J.

Kedd: zsidó rizs.

Szerda: cukkini muffin grépfrút-céklasalátával.

Csütörtök: kellett még egy nap szünet, a menzán ettem, stílusosan rántott sajtot.

Péntek: cukkini muffin joghurtos padlizsánsalátával.

Zsidó rizs:

Hozzávalók:

- 1 bögre rizs megfőzve

- 1 kukorica konzerv

- 2 főtt tojás

- 6-8 csemege uborka

- 1 pohár kefir

- majonéz, só, bors

Mindent apróra vágok (a rizst és a kukoricát nem J), és egy nagy tálban összekeverem, majd ízestem, és elküldöm hidegebb éghajlatra, ahol eltölt néhány órát. Ezt az ételt szoktam bulikra is készíteni, mert az uborka miatt pikáns, ugyanakkor a tojás miatt laktató, és eddig mindenki szerette.

Cukkini muffin grépfrút-céklasalátával:

Ahogy ígértem, kísérleteztem egy kicsit a muffin recepttel, a következőképp alakultak a hozzávalók:

- 2 tojás

- 1 dl olaj

- 1,75 dl tej

- 15 dkg cukkini (kb. egy fél)

- 15 dkg liszt

- 15 dkg teljeskiörlésű liszt

- 6 dkg reszelt sajt

- fél tömlőnyi krémsajt

- 1ek sütőpor

- 1 gerezd fokhagya

- fél vöröshagyma

- 1 tk só

Két tepsinyi lett belőle, igaz,  hogy kisebb muffinokkal. Nem lett annyira olajos az állaga, de még nem az igazi. Ki fogom próbálni joghurttal is.

A saláta pedig egy kifilézett grépfrút és lereszelt cékla olívaolaj és kevés citrom társaságában.

Joghurtos padlizsánsaláta:

1 padlizsánt kockákra vágtam, sózva állni hagytam egy kicsit, majd lemostam, és kevés olajon megpirítottam, majd egy kis víz hozzáadásával puhára pároltam. Joghurtba kevertem szárított mentát, összezúzott koriandermagot és köményt, mikor kihűlt ezzel fűszereztem a padlizsánt. 

Szombat esti buli az én vegakonyámban

Múlt szombaton egy szokásos vegabulival próbáltuk elűzni a telet, szerintem jó munkát végeztünk. A vegaestéket régóta szervezünk, az alapvető ötlet az volt, hogy főzzünk együtt. Eredetileg mindenki hozott egy alapanyagot, és ott és akkor találtuk ki, mit főzünk. Azóta a kalandvágy egy kissé alább hagyott, többnyire előre elkészített kaja érkezik (egytől egyig isteni falatok), de előfordul, hogy egy kis csapat elfoglalja a tűzhelyet vagy a konyha egy szegletét, és főz. A végeredmény mindig nagyon jó, sokat tanulunk egymástól, új dolgokat ismerünk meg. Titkos álmom, hogy egyszer továbbfejlesszük ezt lakásétteremmé, amiről eddig még csak olvastam, és nagyon szeretném kipróbálni vendégként, majd vendéglátóként is.

Mi most a következő menüvel készültünk: drágám rántott gombát készített csilis mogyoró szósszal, én pedig a múltkori posztban leírt tésztasalátából készítettem egy óriási adagot (sima paprikával és paradicsommal), és sütemény is került az asztalra.  

Íme, néhány kép, amint drágám evőpálcikával paníroz, na ezt csináljátok utána, nekem nem menne…

És a végeredmény:

Nemrég olvastam Urban:Eve blogján egy új vega szakácskönyvről, Hugh Fearnley-Whittingstall – River Cottage meséi - River Cottage Veg Every Day című könyvéről. Régen is nagyon szerettem Hugh műsorait, és most megkerestem a youtube-on, és fent van néhány epizód. Mondhatom, továbbra sem csalódtam benne, itt van az első epizód vége, amiben a megszokott húsos parti helyett vega sütögetést rendeznek a barátoknak, hmmm, a nyál összefut a számban…

És a legfontosabb mondanivalója ennek a résznek, ami többször előjön, és a szívemből szól: a vegetáriánus főzés arra inspirál, hogy jobbat, finomabbat és egészségesebbet főzzek.

Ebédeljünk hidegvérrel

A válságnak sajnos még nincs vége, a fizum is kevesebb lett, így jött az elhatározás: lecsökkentem a helyi menzán, büfékben való ebédelést, és többet főzök, és ez jó lesz, mert nem költök annyit. 

A helyzet nem lenne nagy kihívás, ha a munkahelyi konyhán lenne egy használható mikró, de nincs. És én nem szeretem az átlag ebédet hidegen enni. Így a múlt hétvégét a hideg és finom munkahelyi ebédek megtervezésével töltöttem. 

Íme, ezt ettem a héten:

Hétfő: hideg tésztasaláta lila káposzta salátával.

Kedd: két, rozsos zsemle tofu steakkel és fehér bab kencével.

Szerda: cukkini muffin főtt tojásos lila káposzta salátával.

Csütörtök: egy nap szünet kell, a menzán ettem.

Péntek: palacsinta cukkini-répa töltelékkel.

Gondolom, mindenki összerakta, hogy ezeket az ételeket otthon készítem, tehát vega ebédekről lesz szó J.

Hideg tésztasaláta lila káposzta salátával:

Hozzávalók:

Tészta:

- orsótészta (fusili)

- 1 konzerv kukorica

- 1 piros kaliforniai paprika (szerintem lehet sima tévé paprika és paradicsom is, úgy még olcsóbb, legközelebb úgy készítem)

- 1/3 póréhagyma

- sok tejföl, ha van maradék krémsajt, azt is bele lehet keverni

- kevés olaj, só, bors, zöldfűszerek tetszés szerint

Saláta:

- 1/3 lila káposzta apróra vágva

- citromlé, olíva olaj, só, bors

A tésztát megfőztem, közben a póréhagymát megpirítottam egy kis olajon és utána hozzáadtam a kockára vágott paprikát és a kukoricát, kevés ideig pároltam – nem baj, ha félig nyers -, és utána rázuttyantottam a tésztára. A tejfölt a csomagolás előtt közvetlenül kell ráönteni, mert a tészta magába szívja a nedvességet.

A saláta pofon egyszerű: a hozzávalókat össze kell keverni. 

Rozsos zsemle tofu steakkel és fehér bab kencével:

Hozzávalók:

- egy kis bögre fehérbab

- egy kis fej hagyma

- só, bors, kakukkfű

- 2 kocka fehér tofu

- kevés olaj

Nekem apró szemű fehér babom volt otthon, ami rengeteg ideig fő, még úgy is, hogy egész éjjel vízben csücsült. Feltettem főzni friss vízzel és a nagyobb kockákra vágott hagymával. Főtt órákig, majd a végén fűszereztem, hozzáadtam egy kis olajt és leturmixoltam. Egy kicsit hígnak tűnt, még főzögettem, de reggelre egész jó, pástétom állagú lett. A tofut 1 centis szeletekre vágtam, és forró olajban megpirítottam, sóztam, borsoztam. Mivel nagyon puha, forgatni kell sokszor, de óvatosan ám, mert törékeny.

Vettem hozzá két nagyon finom rozsos zsemlét, és ebédkor állítottam össze a szuperszendvicset.

Nagyon laktató volt!

Cukkini muffin főtt tojásos lila káposzta salátával: 

A muffin receptet innen vettem, de persze változtattam rajta. 6 dkg cukkini helyett, kb. 15 dkg-ot tettem bele, és parmezán épp nem lévén otthon – mondtam, hogy válság van – sima reszelt sajtot használtam.  A végeredmény nem lett rossz, sőt pikk-pakk elfogyott, de nem voltam vele teljesen elégedett. Jövő héten kipróbálom kevesebb olajjal, és egy picit nagyobb mennyiségben.

A salátához vinaigrette öntetet készítettem citrommal. Négy muffin, egyharmad lila káposzta és két főtt tojás volt az ebéd, alig bírtam vele.

Palacsinta cukkini-répa töltelékkel:

Hozzávalók:

- fél cukkini

- 2 kisebb répa

- 1 kisebb hagyma apróra vágva

- némi gomba maradék (szerintem lehet bármilyen zöldség)

- szezámmag, lenmag

- én curryvel és köménymaggal fűszereztem

- tejföl

A zöldségeket lereszeltem, a hagymát közben megpirítottam egy kevés olajon, majd hozzáadtam a reszelményeket és fűszereztem. Egy kis párolás után hozzáadtam 2 evőkanál tejfölt, és egy perc kevergetés után kész lett. Közben kisütöttem egy rakás palacsintát, és szép tekercseket készítettem.

És ezt mindjárt megeszem!

Ha van valakinek ötlete, írja meg, mert jövő héten is hideg ebédeket fogok enni!

Pirítsd és keverd

Angolul stirfry, nem tudom, hogy van-e rá magyar szó. Van? Ez megint egy olyan kaja, hogy épp mi van otthon, az kerül bele. Például ma a következő maradék zöldségeket használtam fel: két répa, egy cukkini, egy paprika, hagyma és egy harmad káposzta.

A piritsd és keverd étel – valaki mondjon már rá egy jó magyar szót -  alapelve az, hogy egy nagy serpenyőben vagy lábasban az első fázis után - ami nagyobb kockákra vágott hagyma dinsztelése -  gyakorlatilag bármilyen nagyobb darabokra vágott zöldséget összepirítunk nagy lángon, folyamatos kevergetés mellett. 

Lehet az brokkoli, padlizsán, paradicsom, zeller. Céklát és karalábét még nem próbáltam, de miért ne. A zöldségeket puhulási sorrend szerint adom hozzá, és a fűszerezés is teljesen egyéniesíthető. Nálunk biztosan kerül bele csili és a végén szójaszósz. Lehet különböző magokal is hozzáadni. Ebben az esetben az olajba először a magok (mogyoró, lenmag, szezámmag stb.) kerülnek, de lehet tenni hozzá egy kis csíkokra vágott gyömbért, csilit, majd ezt követi a hagyma és a többi. Egy pici vizet is szoktam hozzáadni, csak hogy le ne égjen.

Általában párolt rizzsel tálaljuk, de ma kipróbáltam egy receptet a Vegetáriánus ételek című könyvből. Maga a könyv nem egy főnyeremény, nem ajánlom, mert nincs benne hozzávalók szerinti tárgymutató és a receptek nincsenek úgymond összepárosítva.

„Csőben sült burgonya klasszikus módon” egy pici átvariálva az én vega konyhámban így készül:

Hozzávalók:

- 1 ek olaj

- kevés fokmagymasó

- 5-6 krumpli megtisztítva, szeletekre vágva

- 1 pohár tejföl (semmi créme fraiche cicózás, se tejszín)

- kb. fél dl tej

- maradék krémsajt, amit a hűtőben találtam

- 1 tojás (ha csak tojássárgáját használnék, a fehérje tuti a vécében kötne ki, az meg pazarlás, ráadásul ebben a receptben nem is tartom indokoltnak)

- só, bors, szerecsendió

A formát kikentem olajjal, és fokhagymával való dörzsölés helyett egyszerűen megszórtam egy kis fokhagymasóval. A sütő előmelegítéséről nemrég olvastam egy cikkben, hogy rengeteg energiát használ el fölöslegesen, így ez is kimaradt. Ez után összekevertem a tejfölt a tejjel, a tojással és a fűszerekkel. A krumpliszeleteket belezuttyantottam egy jénaiba, ráöntöttem a tejfölös szószt, és fedő alatt sütöttem kb. 45 percig. Mindjárt meglátjuk milyen lett. Nem lett rossz, de lehet, hogy legközelebb maradok a rizsnél. 

Egy másik cikkben, azt hiszem, az index.hun olvastam tanácsokat arról, hogy hogyan etessünk családunkkal minél több gyümölcsöt. Például vágjuk fel cikkekre az almát és tegyük az asztalra. Akármilyen banálisan hangzik, működik, nálam is! Én mondok még egyet:

Almás zellersaláta

Egy fél gumó zellert és két almát reszeljünk le, öntsük nyakon fél pohár joghurttal, só és bors kíséretében a fenti vacsora kíváló kísérete lesz, de húsok mellé is ajánlom. Aki nem szereti a joghurtot, tegyen bele majonézt is vagy tejfölt.

Egyetek sok nyers zöldséget és gyümölcsöt, ez a tél vége felé különösen fontos!

Beleharaptunk a Nagy Almába

Igen, New York-ban jártunk, még mindig hihetetlennek hangzik. Családlátogatás és karácsonyozás között volt alkalmam egy-két vegetáriánus kajaélményt tapasztalni, hadd osszam meg veletek ezeket.

Az első a Soho és China Town határán ért egy mexikói bistróban, a Papatzulban. A hely csípős salsáiról híres, amiket ki is próbáltunk tortilla chips kíséretében. Öt féle salsát tálaltak fel egy hosszúkás tányéron a kevésbé erőstől a legerősebbig. Ez utóbbi zöld színű volt, és annyira ízlett nekünk, hogy kaptunk még egy adagot a pincértől J.

Mivel a hely kifejezetten nem vega, leginkább az előéletek közül választhattunk. A salsák után elfeleztünk egy elképesztően finom pálmasalátát (Ensalada de Palmito), amibe a ’pálma szívét’ vágták bele, római salátával, uborkával, koktélparadicsommal, majd nyakon öntve koriander-lime dresszinggel. A piros pöttyök pedig gránátalma magok, hmmmm.

A következő két étel hasonló gasztro-orgazmikus élményként szolgált. Az egyik kis, sült kukoricatortácskákon (leginlább ropogós puliszkához tudnám hasonlítani) csücsülő cukkini-gomba ragu kecskesajttal koronázva (Sopes con Calabaza, Hongos, Queso de Cabra), a másik pedig gomba-cukkinivirággal töltött enchillada volt.

Egy másik nap a Village-ben erre az étteremre találtunk: a Red Bamboo Soul bisztró igazi vega hely, de nem akármilyen. Megálltunk a bejárt előtt az étlapot vizslatni, és én kissé megütközve olvastam a következő ételneveket: barbeque csirke, steak burger stb. Persze minden étel szója, szejtán (búzasikérből készült „búzahús”) és glutén felhasználásával készül, de még a tálalás is az „eredetit” idézi, a sült oldalasról mutatok egy képet:

Én szójából készült húspogácsát ettem, párolt mazsolás almával, édesburgonya pürével és egy „collard green” nevezetű valamivel, ami igazi déli (értsd: dél USA) étel, és a káposzták családjába tartozik.

Jó ilyen dolgokat kipróbálni, nem?

Krumplivacsorák - befejező rész

Az ünnepek alatt egy kissé elhanyagoltam az irkálást, aztán az év sem indult könnyen, de ma befejezem a krumplidiéta élménybeszámolóját. Előre szaladok egy kicsit, a diéta két hetes változata nem teljesíthetetlen feladat. És az eredmény magáért beszél: a bőrproblémám sokat javult, el teljesen nem múlt, ezért igyekszem az étrendemen változtatni egy picit például azzal, hogy kevesebb konzerv-típusú ételt fogyasztok. Másrészt néhány centivel karcsúbb is lettem, ami valljuk be, jó kiindulási pont az ünnepi vacsorák előtt.

Nem tudom, hogy egy dietetikus mit szólna az általam tett változtatásokhoz (ha van köztetek egy, kedves olvasók, bátran nyilatkozzon meg), de én a diéta után sokkal jobban éreztem magam, ezért az ösztöneim azt mondják, jól csináltam.

Befejezésül lássunk három vacsorát:

Paradicsomos puliszka

Hozzávalók:

- fél zacskó kukoricadara

- 2 szem paradicsom

- 250 g túró

- kevés tejföl

- kevés reszelt sajt

- só, bors, kevés olaj

A kukoricadarát megfőztem lobogó, sós vízben folyamatos kevergetés és "ugrándozás a daraköpködés elől" közepette :). Egy jénai edényt kikentem egy pici olajjal, ebbe beleöntöttem a megfőtt puliszka felét. Erre rákerült a túróréteg, majd a karikákra vágott paradicsom, só, bors, és ezt követte a puliszka másik fele, egy pici tejfölréteg és reszelt sajt (egy kis csalás, de a diéta vége felé...).  Bármilyen salátával nagyon finom.

Á. krumplija

Zseniális tanácsot kaptam az utolsó napok egyikében, amikor már úgy érzetem, nincs több recept a tarsolyomban, inkább nem főzök, nem eszem. Á. megmentett, ez az étel igazi kényeztetés, a hagyma és az alma egybesülése valami fantasztikus élmény. Lássuk hát:

Hozzávalók:

- 6 szem krumpli félig megfőzve

- 2-3 fej hagyma

- 1 alma

- kevés olaj és só

Mindent nagy darabokra kell vágni, és belehajítani egy jénaiba vagy más magas falú tepsibe. Meglocsoltam egy kis olajjal, sóztam, és alufólia alatt puhára sütöttem ezt a remek hármast.

Sült zöldségek párolt spenóttal és céklás rukkola salátával

Ezt  a sült zöldséges ételt igazán drágám készíti profin, mert ő nem fél, hogy túlságosan odaégnek a zöldek, és nem veszi ki előbb a sütőből, mint én. A fotón ezért nem épp a legtökéletesebben készült változat látható. Ti legyetek bátrabbak!

Hozzávalók:

- 1 cukkini

- 2-3 répa

- 2 krumpli

- 2 hagyma (ha van újhagyma, azt feltétlenül tegyétek bele)

- 4-5 gerezd fokhagyma

- és bármilyen zöldség (gomba, zeller, cékla, paprika)

- olíva olaj

- zöld fűszerek, lenmag

Elkészítése nagyon egyszerű. Először minden zöldséget megpucolok, nagy darabokra vágok, és beledobom egy jénai edénybe. Az a jó, ha egy kicsit megpúpozzuk a tálat, mert a zöldségek össze fognak esni. Majd mindenféle letakarás nélkül bevágom a sütőbe, és megsütöm. Vigyázat, meg fog égni egy picit, de úgy a finom. Hogy ne égjen szénné, inkább alacsonyabb hőfokon, lassan sütöm. Amikor ez megtörtént, jócskán meglocsolom olíva olajjal, és csak most fűszerezem (a sót is beleértve). A fotón rozmaringot láttok, amit én előbb beleteszek, mivel saját szedésről van szó, tehát szárított, ezért kellemetlen lenne, ha nem puhul meg.

Aznap este egy kis vízzel megpároltam a friss spenótot só és bors társaságában. A saláta pedig rukkola, reszelt cékla, só, bors és olíva olaj variáció lett.

A fokhagymát nem nagyon kedvelőkkel hadd osszak meg egy titkot, amit szintén életem párjától tanultam. Én imádom a fokhagymát, minden mennyiségben, de én sem szeretem, amikor "visszaköszön". Ennek ellenszere az, ha a megtisztított gerezdet félbe vágjuk, és kivágjuk a szívét! Ez a rész jól látszik, és a kés hegyével egyszerűen ki lehet pöckölni, kissé macerás dolog, de megéri.

A következő bejegyzésben gasztroélményekről lesz, nem is akárhonnan, hanem a Nagy Almából!